A yakisugi (‘shou sugi ban’) alkalmazása a legmodernebb eljárások közé tartozik napjainkban, mely ősi japán hagyományokra épül. A fenntarthatóságot szem előtt tartva a famegmunkálási technika időtálló, egyedi megjelenésű, hő-, víz-, korhadás- és rovarálló burkolatokat kínál, kiemelve a fa természetes színét és textúráját a tűzzel való tartósítás, azaz a szenesítés révén.
A yakisugi vagy ‘shou sugi ban’ egy ősi japán famegmunkálási hagyomány, amely a faanyag tűzzel való tartósítását szolgálja, és sokkal ellenállóbbá teszi az időjárás viszontagságaival szemben, akár évtizedeken át.
A hőkezelés miatt a fa sejtfalában található cellulóz és hemicellulóz elég, míg a kemény lignin a felszínre kerül. Így az égetett fa olyan tulajdonságokat nyer, mint a gomba- és vízállóság, és a rovarok is elkerülik. Az ősi japán technikával megmunkált fa sokkal kevesebb karbantartást igényel, mint a szokásos módszerekkel kezelt faanyagok.
Ez a kezelési technika a fa megőrzésének teljesen természetes módszere, amelyet már évszázadok óta alkalmaznak. Legnagyobb előnye, hogy a szenesítés megóvja a fát a környezeti tényezők káros hatásaitól, valamint egyedi és exkluzív megjelenést kölcsönöz. A yakisugi technika során a táblák külső részét tűzzel kezelik, ez lehetővé teszi a fa színének és textúrájának természetes szépségének feltárását kémiai anyagok nélkül.
A fának csupán külső rétegét kezeljük, a belseje teljesen robusztus marad, így fenntartja a fa természetes tulajdonságait. A külső réteget ezután speciális olajjal vonjuk be, amely tovább növeli az anyag ellenállóképességét.
A yakisugi technikával megmunkált burkolat legnagyobb előnye, hogy ellenállóvá válik a gombákkal és a kártevőkkel szemben, ezen felül jobban ellenáll a víznek és a tűznek.
Az égetett fa előállítása pontosságot igényel, mind az előkészítés, mind a fa égetése során. Az anyagokat a legnagyobb körültekintéssel választjuk ki, és ugyanilyen precízen számítjuk ki a megfelelő szenesedési időt.
A modern eljárás ősi hagyományokra támaszkodik, mely rendkívül egyedi, ugyanakkor változatos megoldásokat kínál. Az égetett fa nemcsak kültéri, hanem beltéri burkolatokhoz is felhasználható.
Az időtállóság jegyében az égetett fa sokkal kevesebb karbantartást igényel, mint a más eljárásokkal készült burkolatok, fenntarthatóbb megoldást kínálva ezzel.
A hagyományos japán technikának, azaz a tűzzel történő megmunkálásnak három fő szakasza van:
A karbonizálás, amit a fa fokozatos hőkezelésével érünk el egy oxigénszegény környezetben. A hőkezelés hatására a fában található cellulóz, hemicellulóz és lignin lebomlik, hátrahagyva egy karakteres szénréteget.
A keféléssel eltávolítjuk a felső hamuréteget
Az olajozással élénkítjük a fa színét és erezetét. Az olajozáshoz csak természetes olajokat használunk, kerülve a környezetet terhelő anyagokat.
Külső és belső burkolatokhoz, teraszokhoz, kerítésekhez, padló- és bútorburkolatokhoz is kiváló megoldást kínál.
Az eljárással megmunkált burkolatok legnagyobb előnye, hogy az égetett fa ellenállóvá válik a gombákkal, kártevőkkel szemben, ezen felül vízlepergető és fokozottan tűzálló lesz, mint egy hagyományos faburkolat. Fenntartható megoldást kínál, amelynek köszönhetően a fa sokkal kevesebb karbantartást igényel, mint a más eljárásokkal készült burkolatok, ráadásul egyedi és különleges megjelenést kölcsönöz otthonának.
Az égetett fatermékek évtizedekig, akár 50-100 évig is megőrzik állagukat. Japánban nem ritkák az olyan égetett faburkolatok, melyeket akár száz évvel ezelőtt állítottak elő a technika alkalmazásával.
A yakisuginak, mint minden természetes faburkolatnak, idővel változni fog a színe. A színváltozás lassítható olajozással, és a későbbiekben egy karbantartó olajréteggel visszaadható az eredeti szín.
A kefélés nélküli ‘sumi’ fekete marad, amíg a koromréteg körülbelül 50 éven belül le nem erodálódik, majd elkezdi megváltoztatni a színét.
Annak, hogy olajjal kezeljük a burkolatokat három oka van: az olajfesték jobb kötést biztosít a szénrétegnek, elérhetjük vele a kívánt színt, és hosszabb ideig élénken tarthatjuk azt.
Az újraolajozás elvégezhető időszakos karbantartásként (3-10 évente), vagy el is hagyhatjuk, és élvezzük az évtizedek során kialakuló tradicionális ‘sabi’ patinát.
© Krajnyik András 2025